NPORT

Korábbi koncepciók, tervek, újabban projektek. Mindből van térben és időben, minden szinten – bőven. Ahogy volt korábban a tervszerűség, manapság meg a túldimenzionált EU-s normák jegyében.

Aktív koromban én is részt vettem sok szép elgondolás kimunkálásában, ám az eredmények nem dagasztják keblemet. De most, amikor itt van végre komoly kormányprogramokban is a nagy ellátó rendszerek átalakítása, e sorok írásakor a remény – mint az ablakomon bekandikáló őszi napsugár – ismét melengeti szívemet. Mind közül az egyik legfontosabb, a hat pontból álló országvédelmi akcióterv.

Ideje volt harcba szállni az uzsorások ellen, jó, hogy a tehetősebbek kedvezményezett árfolyamon, egy összegben visszafizethetik hiteleiket, a szegények meg jól járnak a közüzemi díjak feletti állami kontrollal. A minap örömmel vettem, az előbbi hat pont után itt az ötpontos 2012. évi költségvetési terv(ezet)et is. Utóbbinak egyrészt helyhiány miatt nem csinálhatok propagandát, másrészt meg nem is vagyok elragadtatva. Ahogy az egykulcsos adózástól (amelynek vannak előnyei) sem – a mai alacsony jövedelemszint mellett. Vannak fenntartásaim az államadóság-csökkentés erőltetésével szemben, csupán a várható gazdasági teljesítményünk miatt.

Jómagam sokkal inkább támogatnám viszont azon egyszerű kis elképzeléseket – legyen bármi az elnevezésük – amelyek munkahelyek létesítésre irányulnak, kiváltképp az agráriumban, az élelmiszeriparban és a megújuló energiaszektorban. Csakhogy ezekből van – praktikusan pláne – a legkevesebb. Ugyanakkor az jó, hogy megyénkben is megindult valami, a minap Balassagyarmaton határ menti programokról, Salgótarjánban régiós innovációs stratégiáról tárgyaltak a szakemberek.

Ám én akkor lennék boldog, ha a fent említett „dokumentumok” mind megvalósulnának. S a jövőben kevesebb pénzt fordítanánk elmés elképzelések gyártására és sokkal többet a megvalósításukra. Soraimat zárva látom, az őszi nap sugarai még mindig bíztatóan néznek be hozzám. Lehetek én itt nem derülátó?

Baráthi Ottó