NPORT

Pedig az Európai Parlament az elmúlt években is érdeklődéssel figyelte és rendszeresen foglalkozott a különböző kihívásokkal, amelyekkel az európai sport szembesült.

A 2007-ben a bizottság által készített Fehér Könyv például a sport társadalmi szerepére, gazdasági vonatkozásaira fókuszál. Megállapítja: a sport az emberi aktivitás olyan területe, amely az Európai Unió polgárait erőteljesen érdekli. Mintegy 60%-uk vesz részt rendszeresen valamilyen sporttevékenységben a 700 000 sportegyesületben, vagy azon kívül. (Nálunk ez az arány 9%, de a nem sportolók 38%-a szeretne aktívabb testedzést végezni). A sportnak – állapítja meg a dokumentum – az egészség javítása mellett van nevelési dimenziója, valamint szociális, kulturális és rekreációs szerepe. Olyan fontos értéket teremt, mint csapatszellem, szolidaritás, tolerancia és becsületes játékként elősegíti a személyes fejlődést és kiteljesedést.

A Fehér Könyv arról is szól, hogy a fizikai aktivitás hiánya növeli a túlsúly, az elhízás, valamint számos krónikus betegség, például szív- és érrendszeri megbetegedések és cukorbetegség előfordulásának esélyét, amelyek csökkentik az életminőséget, veszélyeztetik az egyén életét, valamint az egészségügyi költségvetés és a gazdaság számára is terhet jelentenek. A 2009-ben hatályba lépett „Lisszaboni szerződés” több cikkelye is foglalkozik a sportnak a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepével.

2011. januárjában az Európai Bizottság közleményében rögzítette a sport fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A dokumentum – többek között – megállapítja, hogy a tagállamok között nagy különbségek tapasztalhatók a sportolási szokások között, s rögzíti: az oktatásban a sporttal, a fizikai aktivitással töltött idő kevés ráfordítással növelhető az iskolai tanterven belül és azon kívül egyaránt. Gond, hogy a testnevelési programok minősége és az abban érintett pedagógusok képesítése több tagállamban továbbra is aggodalomra ad okot. E megállapítás alapján szükséges nálunk is alaposan megvizsgálni az általános iskolai alapozó szakasz kiterjesztésével a testnevelés oktatásában bekövetkezett kedvezőtlen változásokat.

Érdemes tehát figyelnünk az unió dokumentumaira, s az egyes tagországok gyakorlatára. Arra például, hogy a sporthoz való viszonyulás megalapozásában fontos szerepe van az iskolás kornak, de uniós példák azt is egyértelműen mutatják, hogy a gyerekek és a szülők sportolással kapcsolatos értékrendjét soha nem késő átalakítani.

Czene Gyula