NPORT

Miközben a természet gyümölcseit az ember megvásárolja, a lélek gyümölcsével szinte észrevétlenül töltekezik. Legalábbis mi – a párom és jómagam – egész júliusban ilyen benyomásokat szereztünk, amelyek közül jól esik némelyek – mint piaci emlékképek – felvillantása.

A bespájzolás és befőzés lázában az elárusító térbe lépve az első szembetűnő jelenség az óriási árubőség és a színes, kavargó vásárlói forgatag. A gyümölcspiac balra bemutatkozásként „baracksokadalommal” kezdődik, a kajszi és az őszi is a sárga, az arany és a rozsda árnyalataiban tündököl. A közelben vérbő paradicsom halmok mosolyognak, sárga és zöld paprikahegyek magasodnak.

Odébb piros-sárga idared alma, ringlószilva, rekeszekben rizling szőlő. Citrom és banán bőven. A piaci asztalokon zöldségek; méretes sárgarépák, haragos zöld petrezselyem, gyerekfejnyi kék-zöld karalábé és barna zellergumó. Amott uborkát, tököt, hagymát látok, lila padlizsánt, zöld cukkinit észlelek. A futball nagyságú káposzták és karfiolok kihívóan kelletik magukat. Ismerős kofák kapor- és zellercsokrokat kínálnak. Elmerülök a piac pompájában, színekben gyönyörködöm, illatokat szívok be.

A piac szereplői – eladók és vevők – mintha már a lélek gyümölcsével töltekeztek volna: türelmesek, barátságosak, kedvesek. Így diskurálunk, miközben még visszanézek. A látvány lenyűgöző, asszociációm a Bibliából: a Paradicsom. Olyan most a vásárcsarnok, mint egy édenkert, mint egy piacparadicsom. A felhozatal feltűnően nagy, a választék gazdag. Az ár-minőség arányokat elemzem, tendenciaként tapasztalom: a zöldség- és gyümölcsfajták többségének ára csökkent, némelyeké kedvező.

Csak egy példát említek: július utolsó szombatján a mézédes, jó hétkilós hevesi görögdinnyét 49 forint/kilogramm áron vittem haza. Ezzel az árral és minőséggel a multikkal is versenyre lehet kelni. Most már csak kiszorítani kellene őket a hazai piacról egy minőségi magyar árudömpinggel. Akkor lenne itt igazi piacparadicsom.

Baráthi Ottó