NPORT

Szeretem a reggelt, kinézve az ablakon látom a munkába induló embereket, immár szeptember elején az iskolába igyekvő vidám gyereksereget, a „házunkból” útjára kelő kedves szomszédomat, ismerőseimet. Jó érezni: élünk.

A hajnali ébredés, a jóleső nyújtózkodás és a kiadós reggeli elfogyasztása után a ráébredés ideje következik. Az eszmélés, amikor már az íróasztalom előtt ülve, még a számítógépemet be sem kapcsolva meditálok, mire is ébrednek itt hazánkban, még inkább szűkebb pátriánkban más embertársaim? Nincs nap, ne foglalkoztatna, hogyan és hová jutott csak az elmúlt húsz évben Nógrád gazdasága és társadalma? Micsoda veszteségek érték, lakossága mennyire elszegényedett. Hogy Salgótarjánban hány életerős fiatal nem mehet dolgozni, mert nincs munkahelye, s hány családban okoz gondot a gyermek(ek) reggelijének biztosítása, a háztartás ellátása.

Hogy vajon hány idős ember nem tudja kiváltani talán még a gyógyszerét sem. Az ébredés örömét homályosító gondolataimra az internetes újságokban keresek napindító, jobb híreket, gyakran hiába. Most az egyik kedvemre való, jelesül, amely szerint a kormány döntött, hogy egyes fontos feladatok – így például az oktatás, az egészségügyi alapellátás – hol, az állam vagy az önkormányzatok „kebelében”, és kinek a finanszírozásában valósuljanak meg.

Konkrétumokról nincs szó – ez bosszant. Ugyanis helyben is érződik, milyen hatással van a sok fals információ, a „biztos tudás” hiánya az önkormányzatok és intézményeik vezetőire, munkatársaira. Tapasztalható törvényvárásra és a „fenntartóra” hivatkozás, helyezkedés, halogató taktika, kifogáskeresés, átszervezéstől és állásvesztéstől való félelem is. Csupa emberi reakció.

Befejezve jegyzetemet, tágra nyitom az ablakokat, érzem, még friss a levegő, üdítő a reggel. Eszembe jut a Biblia néhány sora, szabadon így: miként az estét követi a reggel, a sötétséget a világosság, úgy nehezebb korszakainkat is követik könnyebb időszakok, szebb napok. Ma újra hiszem: az ébredés után egyszer a ráébredés is üdítő és lélekemelő lesz.

Baráthi Ottó